- Megiszunk valamit ma este?

- Hát, akár… De nem nézzük meg inkább a moziban az új Tarantinot? 

- Az is jó ötlet! és mi lenne, ha előbb egy ital, aztán a film?

- Aha, így a legjobb, mehetünk is!

Kezdjük azzal, hogy ilyen és ehhez hasonló beszélgetések már jó ideje nem hangzanak el Trencsík Pali és Hegyi Krisztina (Kiki) alkotópáros közös otthonában. Na nem azért, mert mosolyszünetet tartanának - ennél azért jóval kreatívabb művészekkel állunk szemben. A Moyogi alkotópárosánál jártam, hogy utána járjak miért is zárják el magukat a külvilágtól ilyen hosszú időre.

Nappalijukba toppanva, sőt, már a gangon sétálva is egyből kiszúrni különleges növényeiket.

Újévi fogadalom - pipa

 2019-ben minden egyes hónapban egy vadiúj dalt jelentetünk meg az interneten Moyogi néven - így szólt az egymásnak tett ígéret. Első lépésként Paliéknak ki kellett kitalálniuk, hogyan lehet a legrövidebb idő alatt a leghatékonyabban kivitelezni a munkát. Mivel nem egy lemeznyi dalon kezdtek el egyszerre dolgozni, a rajongók örömére minden hónap végén friss és ropogós dal születhetett meg műhelyükben.

„Most, hogy a nyolcadik hónapban vagyunk, teljesen megszokottá vált számunkra, hogy munka után ezt csináljuk. A fő kérdés az volt, hogy sikerül-e megtartanunk a kijelölt tempót, de mára annyira rutinná vált az egész, hogy nem aggódunk” - meséli Pali.

A folyamat minden hónapban megismétlődik: a szöveg -és zene írástól kezdve egészen a stúdiózásig. Így Paliék 2019-es éve pontosan egy tucat harminc napos munkafázisra van bontva.

Öntözve írni

„Ezek a növények, amiket itt látsz, a dalokkal együtt születtek” - mutat a nappalijukban található párkányukra Kiki.

„Ugyanakkor kezdtünk el foglalkozni velük, amikor a Moyogi-projektünkkel” - teszi hozzá. “Kikiék kertjében van egy nagy juharfa, ahonnan lepotyogtak a magok a földbe. Idővel ezek a magok szépen ki is nőttek, de a kutya kikaparta őket, mi pedig kiszedtünk a földből vagy ötven darabot - így kezdődött az egész”- avat be a kezdetekbe Pali.

 „Ki merem jelenteni, hogy minden egyes új levélnél jelen voltam napi szinten, és képzeld, a növények valahogy a zenével együtt nőnek. Azzal telik a napunk második fele, hogy zenét szerzünk és öntözünk. Utóbbival több, mint egy óra elmegy. Általában nem eszünk. Például ma nem csinált senki vacsorát” - mesél tovább az elsőre kissé megfoghatatlan lelkesedésükről Pali.

Borongós novellafüzér

Kiki szerint a szövegek együttesen egy tizenkét novellából álló füzért alkotnak, és ha valaki egymás után elolvassa őket, könnyen összeállhat számára a teljes sztori. “Nemrég fogtam magam, és végighallgattam egymás után az összes dalunkat. Érdekes volt megtapasztalni, hogyan is építkezik  kéz a kézben zene és szöveg. Egyébként már a decemberi szöveg is kész – összeért ez a kör. Annyit azért elárulhatok, hogy a decemberi dalszövegben az a mondat kokrétan benne is van, hogy a körvonal most ért körbe, így a történet eljut egy végkifejletbe. Jól esne, ha egyszer valaki azt mondaná, hogy észrevette ezeket a kis csavarokat - de aki egy kicsit figyel, annak könnyen összeállhat a kép - teszi hozzá.

De ebben a „játékban” nem csak a daloknak kell megszületniük minden hónapban, hanem a hozzájuk szorosan kapcsolódó videoklipeknek is. “Irtó jó buli utána járni, hogy éppen ki legyen az a vizuális művész, aki összerakja nekünk az aktuális klipet; a legtöbb mozgókép egyébként Tóth Emese alkotása. Persze van olyan klipünk is, amelyiket mi vágtuk meg a családi archívumunk, illetve VHS-kazettáink anyagából- meséli Pali.

A dalokat a srácok Nyergesújfalun és Esztergomban rögzítik, Zdosek Adam hangmérnök vezényletével. Ha készen van minden, akkor nem marad más hátra, mint megírni a dal ajánlóit, ismertetőit, és elküldeni azokat a blogoknak. A „jó píárnak” köszönhetően Paliék dalaival például német és amerikai blogok is foglalkoznak.

De miről szólnak a dalok?

A dalszövegek többségét melankólikus hangulat, és egyfajta keserédesség jellemzi, ugyanakkor egy szemernyi boldogság is fellelhető bennük.  “Ugyan lehet, hogy nem tudatosan, de ezek a dalok hasonlítanak egymásra.  Úgy vagyok vele, hogy ha rövid alatt írok új dolgokat, akkor nehezen tudok kikecmeregni az adott hangulatomból”- árulja el Pali. Kiki szerint ez a megállapítás ugyanúgy igaz a szövegekre is. 

„A mi zenénk hangulatok lenyomata, és talán amiatt is lesz nagyon nehéz színpadon előadni őket, mert nálunk nem annyira fontos a zenészek személye. Pillanatokat próbálunk megragadni, amelyek származhatnak egy illattól, vagy akár egy látképről is. Ez a kis pillanat akar az idill lenni, ami aztán elmúlik, de amíg kitart, az nem egy rossz dolog. Igazából ezt a pillanatot kellene az embereknek érezniük.” (Pali)

És hogy mi lesz velük januárban? Paliék vinyl-en szeretnék kiadni az egész idei termésüket, sőt, jövőre koncertekben is gondolkodnak. „Ha ez összejön, akkor úgy képzelem, hogy a színpadon nagyon sötét lesz, hatalmas füst borít el majd mindent, sőt a zenészeket sem lehet majd látni… Mindenki feketében lesz! A lényeg, hogy az egész színpad legyen nagyon jól belőve, és így átjöjjön a közönségnek az előbb is említett hangulat. Számomra az a siker, ha képes vagyok  visszaadni valami hasonlót azokból az érzésekből, amelyekből táplálkozva megszületettek a dalok” - mesél a jövőbeli terveikről a zeneszerző. „A színpadon négyen leszünk. A basszusgitárosunk egyébként a hangmérnökünk lenne, a doboknál pedig - ahogy az eddigi Moyogi daloknál is -, Jáger Zoltán, a Jóvilágvan dobosa ülne" - teszi hozzá Kiki.  

Beszélgetésünk végén önkéntelenül is úgy éreztem, teljesen  jogosan teszem fel a kérdést a már első pillanatra is szimpatikus, később pedig igazán megkedvelt alkotópárosnak, miszerint: 

Vannak még barátaitok?

„Nincsenek. De ha lennének, már úgy sem keresnének! (nevet...)Nem, vannak. Tegnap például jót buliztunk egy esztergomi barátnőnkkel, Katával. Eljött a stúdiófelvételre, nem is tudom miért. Talán azért, mert már máshol nem lehet velünk együtt lenni”- válaszolta mosolyogva Pali.

*

- Tudom, hogy nehéz választani, de kérlek, valljatok színt: kit jelöltök ki következő alanyomnak?

- Csordás Zitát, a Mayberian Sanskülotts énekesnőjét. Azért mert egyrészt nagyon érdekes dolgokat visz véghez, iszonyú aktív, és tele rengeteg jó ötlettel. 

És akkor íme a premier: 

A Blue Fish With Yellow Eyes egy metafora. A márciusi Get Lost-tal köthető össze - nem volt tudatos, később azonban törekedtem arra, hogy ezt mások is észrevegyék. A zenei videót VHS kazetták anyagaiból készítettük, ahogy márciusban is. let’s invite them for a walk on the Moon“ sorokra most válaszok, reakciók érkeznek. A többi Moyogi szöveghez hasonlóan ez is az idilli pillanatról szól, képekről mindenki fejéből, meg nem határozott kérdésekről és kérdéses válaszokról. A Blue Fish az én fejemben egy metafora a váratlanra, az új ötletre, olyan megoldásra, amilyen eddig soha nem jutott még eszembe. (Hegyi Kiki, szövegíró)

Minden, ami Moyogi

Szöveg: Tompos Vince

Fotó: Szikszai Cintii